Az esztergomi Mária Valéria Mélygarázs történetét, problematikáját feldolgozó interjú sorozatunk most következő állomásában egykori képviselőket igyekeztünk megszólítani. A mélygarázs legharcosabb ellenzője Miavecz Jenő liberális képviselő és az MSZP színeiben politizáló Nyíri Attila volt. Sajnálatos módon Miavecz Jenő nem kívánt kérdéseinkre válaszolni – ahogy ő mondta, majd ősszel szívesen áll rendelkezésünkre, viszont Nyíri Attila vállalta az interjút, amit ezúton is köszönünk. A vele folytatott beszélgetés leirata következik.
– A város gazdasági életében a mélygarázs évek óta meghatározó probléma, mit tudunk elmondani a kezdetekről?
– A mélygarázzsal kapcsolatban szerintem a múltról már nem érdemes beszélni, azt a témát többször és többen alaposan átbeszéltük.
– Hol lett elszúrva ez a történet?
– Mindjárt a kezdetek kezdetén. Véleményem szerint nem szabadott volna belefogni, mert a városnak nem volt akkor szüksége mélygarázsra. A város belső részén épült Erzsébet mélygarázs, az hozza a pénzt, ez viszont soha nem fogja meghozni az árát sem. Hogy meghozza, ahhoz nagyon sok mindennek működni kellene, és nem először a gombot megvenni és ahhoz keresni a kabátot.
– Ennek ellenére van egy félkész mélygarázsa a városnak.
– Nem félkész az, hiszen készen van a mélygarázs. Nyilván Gimesi úr az ő saját szemszögéből próbál szakértőket hozni és az ő szemszögéből vizsgálja a dolgokat. Például az ő szakértője nem vizsgálta a beton minőséget, az állagminőséget, a toldást, a szigetelés minőségét, hanem egyszerűen csak terhelési próbákat végeztek a jegyzőkönyvek szerint. A terhelési próbáknak jelen pillanatban megfelelt a mélygarázs.
A helyi tévében két szakértő nyilatkozott, ők szintén csak egy szegmensét vizsgálták a mélygarázsnak, mégpedig azt, hogy hogyan lett elkészítve. Amivel tényleg semmi probléma nincs szerintem és az a technológia, amivel megépült megfelelne ennek a mélygarázsnak. Itt csak a kivitelezéssel van nekem problémám. Na meg az is gond, hogy lehet, hogy a talajmechanika nem tudja, amit a szakértők mondtak neki. Ugyanis amikor lemegy az ember – én jártam lenn két hete – a mélygarázsba, akkor látjuk, hogy a sarkokban szivárog be a víz, sőt több helyen a padlózat meg van repedve és onnan is jön fel a talajvíz. Azért ez érdekes momentum. Hogy lehet-e használni a mélygarázst? Persze, lehet használni, csak hát felvetődik a kérdés: vajon biztonságos-e?
– Mit tehet a város ebben a helyzetben?
– A városnak minél hamarabb dönteni kellene néhány olyan kardinális kérdésben, amiben nem vállalja fel a döntést. Én azt gondolom, hogy a mostani polgármester már azért nem vállalja fel a döntést, mert kivárja a választást, a képviselő testület meg azért nem akar dönteni, mivel már többször közölték a döntéshozó frakcióval, hogy rájuk sem igazán tartanak igényt a továbbiakban.
Én azt gondolom, senki nem meri felvállalni ezt a döntését és a legrosszabb dolog a nem döntés. Jelenleg az a kérdés, hogy mi van a mélygarázzsal, mert most áll a mélygarázs. A másik nagy probléma, hogy amíg működött a mélygarázs, hatalmas veszteséget termelt csak. Innentől kezdve viszont senkit nem sarkall semmi, hogy működőképessé tegye.
Ráadásul 2013-ban valami úton-módon – nyilván felelőst nem sikerült erre sem találni – elúszott a mélygarázs teljes egészében.
Most ott tartunk, hogy az egyik fél azt mondja: használni kellene a garázst, a másik fél meg azt mondja, hogy hibás a mélygarázs. Nyilván mind a két fél részéről lehetnek részigazságok. Most az a nagy kérdés, hogy ki viselje ennek az ódiumát, tehát ki fizesse az árvízi károk helyreállítását. Bonyolult a helyzet, mert társasházi tulajdonban van a mélygarázs, egyik része az a Giegler-féle Business Hotel Kft-nek a tulajdonában van, a másik pedig fele pedig Esztergom Város Önkormányzatáé.
Jelen pillanatban nem működik az elektromos technika, külső betáp alapján világítanak. A felső részen van valamennyi világítás a többi szinten nincsen.
Ha számítható Esztergomban 3-4 évenként egy nagyobb árvíz, és ha számítható, hogy mindig elúszik a mélygarázs, akkor ennek a folyamatos újra indítása vajon kit terhel? Vajon lesz-e a városnak mindig annyi pénze? Szerény számításom szerint olyan 30-50 millió kellene, hogy újra elinduljon a mélygarázs.
Persze jönne a következő kérdés: hogy minek? Azért, hogy veszteséget termeljen? Nincs értelme. A garázs egy részét másra kellene hasznosítani, vagy más olyan hasznosítási lehetőséget kéne bevinni ebbe a mélygarázsba, amitől nyereségessé vagy legalább nullszaldóssá lehetne tenni.
Jelen pillanatban döntéseket kellene hozni Esztergom városának és ez elég nehezen megy.
– Mi ez a döntés?
– Döntés kellene abban hozni, hogy bár az adósságrendezéssel sajnos nem lehet mit kezdeni, mert két külön dolog, hogy egy adósságrendezés során vállalt kötelezettségét egy város kifizeti, és egy másik dolog, hogy a szavatossági perben esetlegesen nyert igényét érvényesítse.
Itt az a probléma, hogy a város még tartozik egy törlesztő részlettel és ezt idén szeptember 30-ig rendeznie kell az adósságrendezési eljárásban foglaltak szerint. Tehát még további 280 milliót kell kifizetni a Giegler Kft-nek. Ez jár a Kft-nek, ezzel nem lehet mit kezdeni.
Ha a szavatossági perben nyert az önkormányzat, akkor ezt nyilván behajthatja a Giegler Kft-n. Csak az a nagy kérdés, hogy lesz-e a Giegler Kft-ben miből behajtani ezt az összeget. Valószínűleg ezt a részt is bukja az önkormányzat.
Van még egy probléma: történetesen, hogy az árvíz utáni helyreállítást is valakinek meg kellene csinálni, ha biztonsággal akarja használni az önkormányzat a mélygarázsát.
A legelső szakértői vizsgálatban – amit még Meggyes Tamásék kezdeményezésére végeztek –vizsgálták a beton minőségét, az acélok minőségét. Ez a szakértői vélemény azt mondta, hogy bizonyos korlátozásokkal használható csak a mélygarázs.
Ezeket a korlátozásokat egy ideig használták, aztán valamiért amióta nem működik, ezekről szó sincsen.
Gimesi úr azon állítása, hogy megcsinálták a mélygarázst, annyiban igaz, hogy valóban csináltak valamit a mélygarázson, látszik, hogy itt-ott néhány szigetelést megcsináltak, mert alapvetően a mellékhelyiségeknél a plafon ázott be, ezt megcsináltatták. Ott újraszigetelték az egész lejárót és ott nem ázik be. Ezen felül átmosatták a csatornarendszert és a tűzi rendszert is megcsinálták. Ennyi a felújítás. De ezen is vita és per van, merthogy az önkormányzat nem akarja a rá eső részt kifizetni.
– Említette a magas üzemeltetési költséget. Például a többször elhangzott havi 500-800 ezer forintos villanyszámlát hogyan lehet összehozni egy nem működő vagy akár egy működő mélygarázsban?
– Ez egy olyan kérdés, mint a felszíni parkolás költségei. Amelyről az üzemeltető kft azt mondja, hogy éves szinten 90 millióba kerül fenntartani a parkolási rendszert és mindösszesen 110-120 millió forint bevétel képződik belőle. Érdekes módon a fizetős parkolás bevezetésekor épp fordított arány állt fenn. 30 milliós üzemeltetési költség mellett 80-90 milliós bevétel realizálódott évente. Tehát akkoriban évente 50 milliós hasznot hozott.
Az Erzsébet mélygarázs volt az a hely, ahol konkrétan nyereséges volt a parkoltatás, azonban ott az önkormányzat elbukta a 83 parkolóhelyét. Ebből is látszik, hogy a városban egy mélygarázs, 100-200 parkolóhellyel nyereségesen üzemeltethető lenne, azonban 450 nem.
– Miért?
– Mert kiesik a városból, az emberek nem szívesen állnak oda, ebben közre játszanak a minőségi problémák is. Csak egy példát mondok: nincs a padlón műgyantás szigetelés, ami megakadályozná, hogy például télen a hólé ne csepegjen át a mennyezeten az alatta parkoló autókra. Jelenleg sajnos átáznak a szintek. Ezt a problémát a Giegler Kft. is ismeri, hiszen 2012-ben egyezséget ajánlottak a városnak, amelyben mintegy 80 millióért elkészítették volna műgyantás szigetelést. Az egyezség azonban nem jött létre, mert a város legalább fél évig nem reagált erre a megkeresésre.
– Meggyes Tamás a mélygarázs szükségességét többek közt az élményfürdővel és a turizmussal magyarázta. Van értelme jelenleg ezekre építeni?
– Nem egyszerű kérdés, de Esztergom kulturális életében sokkal nagyobb potenciál van, mint amit most kihasználunk. Ez kihasználható és én megint az előbbi gomb és a kabát esetét említeném. Mi először a gombot szerezzük be és aztán próbálunk a kabáttal mit kezdeni.
Szállodában mi nagyon nagyvonalúan gondolkodtunk, csak hát nyilván nem működik.
Egy szálloda kellene Esztergomba, lehetne is működtetni. De pl. ott van a Duna parton az Esztergom Hotel – ami eladó egyébként – de az a kérdés, hogy miért a város üzemeltesse? Mint a mélygarázsoknál is. Ami jól működik – mint az Erzsébet garázs – azt vissza is vették a várostól, a szerződést fel is bontották a várossal, mert az működik.
Az Esztergom Hotel is működik és nyilván ha nem lenne ennyi hitellel megterhelve, jobban vagy könnyebben működne, csak egy kis felújítás kellene ott.
– Mi a megoldás?
– Én azt gondolom, hogy Esztergomban először programok kellenének. Egy élhető barátságos várossá kell varázsolni ezt a helyet.
Ne az legyen, hogy ha idejön valaki, akkor szétesik alatta az utakon az autója, hanem tényleg olyan arcát kellene mutatni a városnak, ami idevonzza az embereket és onnantól önmagától megindul a szállodaépítés a vendéglátóhelyek számának szaporodása. Tehát a normál gazdaság és a turizmus megoldja ezt magának.
A város haszonélvezője lehet. Ettől mozgalmasabb a várossá válna, több adóbevétele lenne. Azonban ne a város akarja ezt irányítani!
– Miért baj, ha a város irányít?
– Megtapasztalhattuk, hogy a városi irányítás nem működik. A jobb oldal vezette egy jó ideig a várost és nem tudott előrejutni, most pedig lehetne taglalni, hogy az utóbbi négy évben miért nem mozdult előre ez a dolog. Nyilván egyfajta állóháború alakult ki. Én azt gondolom, ebből ki lehetett volna gyalogolni, ésszerű kompromisszumokat lehetett volna kötni. Azt gondolom, hogy a közeljövőben is az lesz, ha 2014-ben megint csak egy politikai párt fogja kézben tartani a városvezetést, akkor nem fognak jó irányba menni a dolgok. Én azt gondolom, hogy kompromisszumos megegyezéssel, közös gondolkodással lehet Esztergomot rendbe tenni. A gondolkodást is át kell formálni Esztergomban és akkor lehet élhető barátságos várost formálni, ami megjelenik a közutakban, a virágosításban, a parkok, játszóterek, a házak környezetének rendbetételében. Megvalósul az, ami alapján szívesen jön ide az ember, szívesen eltölt itt 1-2 napot. Nyilván ehhez olyan programokat kell adni, ami szerintem megvan Esztergomban, csak nem élünk vele. Nem élünk a lovas turizmussal, a kerékpáros turizmussal, itt van a repülőterünk. Sok mindenünk van, de nem tudunk élni vele. Itt van a Kis-Duna part: nem tudjuk kihasználni. Pedig ez egy akkora kincs, amit jó stratégiával, jó döntési folyamatokkal simán sikeressé lehetne tenni.
– Mit lát az elmúlt négy év legnagyobb sikerének és mit a legnagyobb hibának?
– Sikerként értékelem azt mindenképp, hogy megállított egy, szerintem eszement, őrült gazdálkodást. Ez azért jó. A további eladósodástól megmentette a várost. Az most egy dolog, hogy az állam hogy konszolidálta vagy hogy nem az adósságállományt. Én azt gondolom, hogy most tiszta lappal indulhat a város, nagyobb lehetősége van.
A legnagyobb hibája, amit az előbb is mondtam: valahol azon túl, hogy megállította az esztelen költekezést a városban és próbált egyfajta rendezettséget csinálni, de valahol megállt ez a dolog. Bizonyos feladatokat nem vittünk tovább, nem folytattuk a város rendbetételét, csak azért mert bizonyos kompromisszumokra nem voltunk képesek. A városvezetés nem volt képes. Meg kellett volna azokat a kompromisszumokat kötni, amiket meg lehetett volna lépni, de nem lépett meg.
– A parlamenti és az EU-s választások után már mindenkit az őszi önkormányzati választások érdekelnek. Mik a személyes tervei?
– Én azt gondolom, hogy mivel 12 év önkormányzati munkám benne van ebben a városban, hogy mindenképp szeretném, ha már olyan eredményes munkát is lehetne csinálni ami előre viszi a város életét. Hogy most ezt párt színekben teszem vagy függetlenként, az még a jövő kérdése.
Bejó