Történelmi játszópark a Lipót-teraszon, gregorián zene a kápolnában - emellett pedig interaktív módon megtekinthető kiállítóterek kialakítását szorgalmazza a Vármúzeum. A modern kor igényeihez igazodó kiállítás tervei már évek óta keringenek az interneten. Most rövid áttekintést készítettünk a beruházás főbb összetevőiről, előtérbe helyezve a részletek mögött megbúvó egységes koncepció megvalósításának mozgatórugóit.
Esztergomban (szinte) minden a Bazilika körül kering, szerencsére Galilei nem a városban született, mert az roppant mód behatárolttá tette volna gondolkodását. Ami viszont sok tekintetben magától értetődő adottság és örökség, más nézőpontból átvetkőzhet az esély és lehetőség kategóriájába. Így gondolják ezt a Vármúzeum megújításának szellemi vezetői is, akik a Várhegyen, a Bazilika árnyékában megvalósuló beruházást a felfelé ívelő esztergomi és környékbeli turizmus egyik mérföldkövének szánják. A koncepció jegyében formálódó építkezés már évek óta tart, a felújítás és megújhodás eredményeit azóta is nyomon követhetjük. A távlati tervekben szerepel a kiállítóterek arculatának interaktív módon történő átalakítása, egyetemben egy látogatóbarát tájékoztatási rendszer kiépítésével is, hogy az okos telefont ne csak a Rising Star közben lehessen kézbe venni a belefeccölt energia megtérülése érdekében.
„A Millennium kapcsán a Vármúzeum látogatható terei jelentősen bővültek, a régi részek (ami a jelenlegi pályázat része) tekintetében viszont szinte semmi nem történt. Pedig a patinás és történelmi terek és az igazi turisztikai látnivalók itt találhatóak. Jelen pályázat keretében ebben az ütemben a meglévő részekhez hozzákapcsolásra kerül a restaurált Studiolo és kápolna (ami a restaurálási munkák miatt már 12 éve nem látogathatók) és az azokat oldal körülvevő terek. A legnagyobb turisztikai látványossága természetesen a Studiolo freskója a négy erénnyel, melyek talán az ifjú Botticellinek tulajdoníthatóak. Ezt mai is, napról-napra keresik, mivel a média és a szakma egyaránt betette a köztudatba.”
A Bazilika árnyékában
A megvalósíthatósági tanulmány már az elején piaci pillérekre helyezkedve leszögezi, hogy nem titkolt célja a látogatószám növelése, mivel az adatokból is kitűnik, hogy az „Esztergomi Vármúzeumot és annak felbecsülhetetlen kulturális és történelmi örökségeit” a Bazilikához érkező látogatók csupán 2%-a hajlandó megtekinteni, különböző tényezők és hiányosságok összjátékából kifolyólag. Így nem sikerül meglovagolni a főszékesegyház csábító erejének farvizén létrejött ideális állapotot sem; hogy ne csak egyetlen attrakcióra kívánkozzon betérni a városba érkező turista (legyen hazai vagy külföldi), hanem egy komplex múzeumi csomagban gondolkodva, a Várhegy valamennyi látványosságát keresse.
A Vármúzeumban az elmúlt évek során számtalan beruházás történt, jelenleg is frissül az installációk formai megjelenítése, a rekonstrukció és átalakítás jegyében a múzeum 2015 január végéig zárva tart. Folyamatosan próbálják megmenteni a felbecsülhetetlen kulturális örökségi értékeket, ugyanakkor igyekeznek a turisták körében leginkább népszerű kiállításokat hozzáférhetővé tenni, így többek között a Studiolo-t is csinosítják, benne bizonyosan a Quattrocento valamelyik firenzei nagyágyúja által festett, híres „Erények” c. freskóval (több forrás szerint Botticelli keze munkáit dicsérik az alkotások).
Hozzáteszik, a fejlesztés legfontosabb pillére a turisták elől jelenleg elzárt területek – Vitéz János Studiolo, Királyi kápolna és Beatrix terem– teljes rekonstrukciója és restaurálása utáni megnyitása.
„Az Esztergomi Királyi Palota freskóinak kutatása 2000 óta, restaurálása több egymást követő ütemben, több éve folyik. Ennek része Európa legjelentősebb Studioloja, amely 2009-ben kapta meg az „Európai Örökség” címet. Itt található Magyarország egyetlen épen megmaradt, jelentős reneszánsz falképe, az „Erények”. A négy kardinális erény allegóriája: az Okosság, a Mértékletesség az Erő, és az Igazságosság.”
Gregoriánus zene szól a kápolnában
A tanulmány további részeiben taglalják, hogy az új beruházás eredményeként megnőne a turisták által bejárható terület, és bővülne a múzeumi aktivitások köre (pl. gyermekbarát szolgáltatások kialakítása), így lehetőség adódna élményszerű, interaktív ismeretszerzésre is. Mint írják: „A komplex termékfejlesztés, az egymással összefüggő, összekapcsolódó tevékenységek és szolgáltatások bővítése révén a múzeum a turisták olyan igényeit elégíti ki, amelyre eddig nem volt lehetősége.”
Innovatív navigációs program (Esztergomi Királyi Központ Látogatói Információs Rendszer) készül, mely – okos telefonokra letöltve – a látogatókat már a városba érkezve benavigálja a Várba, ahol utána különféle sétaútvonalakat kínál, különböző választható nyelvű navigációk segítségével. Azon vendégek részére, akik nem rendelkeznek okos telefonnal, a pénztárban bérelhető Tablet PC-k állnak majd rendelkezésükre.
A projekt kivitelezésével pedig egy új kulturális és tudományos centrum jöhetne létre, ahol innovatív módon lehetne majd megközelíteni a magyar középkort. Ahogy írják, céljuk, hogy a kiállítás keretében a műtárgyak „megszólaljanak”és hiteles módon idézzék majd fel a palota mindennapi életét és hangulatát. A látogató pedig hirtelen megfeledkezve magáról és a korról, amelyben él, a múzeumi körítéstől és díszletektől áthatva belehelyezkedjen a középkori és reneszánsz ember gondolkodásába. Ezt segítik majd különleges fénytechnikák és hangeffektek harmonikus egymáshoz igazításával is (pl. a kápolnában gregoriánus zene szólalna meg latin miserészletekkel)
Csökkenő látogatottság
A beruházás szükségességét az esztétikai érvek mellett a múzeum látogatási statisztikái is alátámasztják, amelyek csökkenő tendenciát mutatnak. 2007. december 31-ig jogszabály alapján ingyenes volt a múzeumok állandó tárlatainak látogatása, ami javította a mutatókat, azóta viszont drasztikus módon esik a látogatószám.
„A külföldi látogatók körében a drasztikus csökkenést 2008-tól a belépődíjak megjelenésének tudhatjuk be. Ezért kiemelten fontos, hogy számukra a belépőjegy áráért olyan nemzetközi hírű, Európában egyedülálló kulturális örökségeket is be tudjunk mutatni, melyek jelenleg nem látogathatóak, és erre többnyelvű honlapon és tájékoztató anyagokban felhívni a figyelmüket” – olvashatjuk a tanulmányban.
A turistákat többféle módon lehet „megszerezni”– mint hozzáfűzik. Egyrészről a tájékoztatási módszerek fejlesztésével és a láthatóság fokozásával, másrészről pedig a kényelmi funkciók megteremtésével, a tartózkodási idő megnyújtásával, így alkalmazkodva az új idők szavához is, új kínálati elemek bevezetésével – többek között ezért hozták létre a Lipót-teraszon működő éttermet is, amely különféle szolgáltatásokkal várja az ide tévedő turisták kavalkádját. A Lipót-terasz egy a Visegrádihoz hasonló történelmi játszópark kialakításával és állandó program gyűrűjében, a kitűnő panorámáját kihasználva válna a múzeumi kiállítóterek méltó partnerévé a turisták látogatása során.
A műemléki adottságok figyelembe vételével akadálymentesítéseket hajtanak végre, a gyengén látók számára pedig tapintható maketteket, modelleket és tájékoztatókat helyeznek el, így még több fogyatékkal élő látogathatja majd a múzeumot.
Mint írtuk, a múzeum jelenleg zárva tart január 31-ig. A munkák tendenciózusan folynak a teljes megújulás jegyében, mi pedig továbbra is beszámolunk majd a felújítás előrehaladásáról.
Az esztergomi Vármúzeumnak otthont adó palotában legutóbb 2009 májusában volt jelentősebb beruházás, akkor fedték be a Fehér tornyot, amelynek tetején körpanorámát biztosító kilátót alakítottak ki. A torony befedésével megvédték a Vitéz János esztergomi érsek dolgozószobájában található falfestményeket a beázástól. 2013 elején A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma 500 millió forint uniós támogatást nyert az esztergomi királyi vár kiállításainak fejlesztésére, különös tekintettel a Várkápolna és a Studiolo, azaz Vitéz János reneszánsz freskókkal díszített dolgozószobájának felújítására. A beruházás várható befejezése 2015 közepe.
Képek forrása: muemlekem.hu\szeretgom