Esztergom többször volt bűnügyek és nyomozások színtere, egyszer még a Szent Erzsébet Gimnázium tetejét is eltalálta a CIA egyik ügynöke, de forgattak nálunk a gyerekek anarchiáját bemutató filmet is, egy-egy alkalommal pedig Sopront és a Balkánt imitáltuk.
Kertes házak utcája (1962)– Esztergom, a nyomasztó kisvárosi közeg…
1954-62 között a magyar film éles változáson ment át, eltávolodott az addig görgetett erősen politikai szagú témáktól, és újabb vizekre evezett karöltve a modernizációs törekvésekkel. Új elem, hogy a hősöket az eszmei és ideológia indíttatások helyett jóval inkább személyes és bensőséges késztetések irányítják, egyúttal a lélektani változások kerülnek előtérbe. Mindez a Kádári-konszolidáció sodrában.
A film egy szerelmi háromszöget prezentál, ahol a feleség kerül válaszút elé, végül a kispolgári lét (posványos kispolgári életmód) és a biztonságos, kiegyensúlyozott életet ígérő házasság, illetve az újonnan érkező alkalmi szerető helyett a magányt választja. Fontos szerep jut a filmben a kisvárosi környezetnek is, amely kezdetben ugyan a szenvedélyek felizzásának színtere a történetszövésben, a továbbiakban viszont a szűkösség és kilátástalanság látszatát igyekszik tolmácsolni.
Nyüzsgő piaci jelenet
Érdekességként említhető, hogy ez volt az első magyar játékfilm, aminek minden egyes jelenetét eredeti, külsős helyszínen forgatták, egyetlen métert sem forgattak műteremben. Többek között megelevenedik Esztergom belvárosa a gusztustalanul pöffeszkedő Bástya áruház nélkül, a régi Széchenyi tér hatalmas forgalommal és nem mellékesen emberekkel, a városi piac sramlizenés aláfestéssel, a Bartók Béla utca és Aranyhegy is.
Az aranyfej (1964)– távirat érkezik az esztergomi postára…
Az amerikai-magyar koprodukcióban készült ifjúsági vígjátékban műkincsvadászok ellopják Szent László hermáját a győri katedrálisból, aztán hajsza kezdődik a tolvajok után, amelyben részt vesz a Magyarországra érkező Stevenson család is. Az apa rendőrségi felügyelő, aki egy bűnügyi konferenciára érkezik Budapestre, hogy előadást tartson a bűnüldözés legújabb és legmodernebb eszközeiről. Beszéde közben lányától kap telefonhívást, aki a bűnesetről értesíti őt. Stevenson úr válaszul Esztergomba a postára küldi táviratát lányának, miközben a család másik fele kulturális kirándulást tart Magyarországon, így kihagyhatatlan célpontként a Keresztény Múzeumban és a Bazilikában is látogatást tesznek (a titokzatos M. S. mester neve is elhangzik a filmben). Aztán hamarosan továbbállnak, a történet és a bűnözők üldözése a fővárosban folytatódik tovább. A filmet Richard Thorpe rendezte, James Hill közreműködésével.
A Bazilika a '60-as években
Tótágas (1976)– anarchia Esztergomban…
Régi Széchenyi tér - a fiatalok és a jövő városa
Magyar ifjúsági film az esztergomi Palásthy György rendezésében, amúgy Szergej Mihalkov Miénk a világ című regényének feldolgozása esztergomi köntösben. Hirtelen kitör a városban az anarchia, a szülők elmennek kempingezni, gyerekeiket egyedül hagyják a városban, hogy boldoguljanak nélkülük. Hamarosan felborul a rend, zűrzavar lesz úrra a magukra hagyott gyerekeken és az általuk felépített új renden.
Kémeri – A nuncius látogatása (1985) – képet lopnak a Keresztény Múzeumból…
Érkezik a nuncius...
Botticelli már letette bélyegét a városban az elmúlt rendszer végnapjaiban is. A Horthy-korszak derekán játszódó sorozatban Kémeri nyomoz egy képlopás nyomában, ugyanis az éj leple alatt a Keresztény Múzeumból festményeket tulajdonítottak el, ráadásul kicserélték őket, az igaziak helyére hamisítványokat tettek. A pápai nuncius látogatása pedig éppen küszöbön, az idő sürget, az eredeti képeknek vissza kell kerülniük a helyére a követ érkezéséig. Az öt részes bűnügyi sorozatot 1984-85 között forgatták egyébként, három rendező jegyzi a részeket, Mihályfy Sándor, Horváth Tibor és Félix László.
A végső játszma (2001)– szétlövik az Erzsébet Gimi tetejét...
Lövöldözés a vízivárosi templomnál, Esztergom Sopron szerepében és még a Szent Erzsébet Gimnázium tetőszerkezetét is találat éri (na persze nem ezért kellett felújítani). Az Esztergomban felvett részeket a Vízivárosban forgatták, ahol a CIA egyik ügynöke azt a feladatot kapja, hogy a KGB Magyarországon bujkáló volt főnökét menekítse át az Egyesült Államokba, természetesen, ahogy az a filmgyárban szokás, áldozatok árán mindezt.
Turiszt (2011)– Lépcsős híd, Kis-Duna part…
A Turiszt címú kisjátékfilm egy középkorú bankrabló pár bukásának szórakoztató története Kelet-Európai módon elmesélve. Az ötletet az a hír adta a rendezőnek, miszerint a gazdasági válság beköszönte óta Magyarországon megháromszorozódott a fegyveres rablások száma. A történet középpontjában Cicuka és Laci állnak, akik kirabolják a helyi bankfiókot és a pénzzel szeretnének meglépni a kisvárosból. Természetesen, végül semmi sem úgy sül el, ahogyan eltervezte a botcsinált rablópáros.
Ez a romantika
A vér és a méz földjén (2012)– rombolás díszletei az épülő hotelek…
Angelina Jolie forgatott nálunk háborús-szerelmes filmet, amely eredetileg a Balkánon játszódik. Rövidebb időre feltűnik a Bottyán híd, és a Szenttamás is a háború egyik színtere lesz.
Most valakinek meséld be, hogy egy-két löveg nem szabadult el