A KSH holnapra ígérte a 2011-es népszámlálás feldolgozott adatainak közzétételét. Ennek kapcsán megpróbáltuk összeszedni, hogy mikor mennyien mondhatták magunkat esztergominak az elmúlt évszázadokban. Kis történelmi demográfia következik.
A fenti grafikon lehetne a gyors válasz a címben feltett kérdésre, de az adatok és a definíciók sokfélesége miatt közel nem ilyen egyszerű a kérdést megválaszolni. Az ábra a mai Esztergom területén élőket mutatja, holott a mai értelemben vett város csak a 19. században négy település egyesülésével jött létre, de közel harminc éve hozzánk tartozik Pilisszentlélek is, mint az ötödik "elődtelepülés". A válaszadást tovább bonyolítja, hogy a különböző népszámlálások során másképp értelmezték a népesség fogalmát.
A legutóbbi teljesen feldolgozott népszámlálás 2001-ben volt. Ekkor Esztergomban 29.041-en éltek, ami messze elmaradt a rendszerváltáskori 29.841-től, és az 1980-as 30.870 fős népszámlálási rekordtól. (A számokba beleértendő Pilisszentlélek is.) Ezzel szemben a város nappali népessége az itt tanulókkal, dolgozókkal együtt 33.541 fő volt 2001-ben.
Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy egyes városrészenkben hányan laktak a 2001-es népszámlálás idején:
| Népszámlálási lakónépesség | Lakások | Nem lakott üdülők | Lakott egyéb lakóegységek | |
| Központi belterület | 22626 | 8755 | 183 | 8 |
| Egyéb belterület | ||||
| Búbánatvölgy | 20 | 8 | 75 | – |
| Döbönkút | 42 | 13 | 42 | 1 |
| Kerektó | 36 | 18 | 215 | – |
| Kertváros | 5765 | 1878 | 172 | 18 |
| Kettőspince | 57 | 19 | 14 | – |
| Pilisszentlélek | 328 | 117 | 12 | – |
| Sipolóhegy | 1 | – | – | 1 |
| Szamárhegy | 261 | 120 | 644 | 1 |
| Külterületek | ||||
| Barátkút | – | – | – | – |
| Bartikút | 12 | 28 | 71 | – |
| Bocskoroskút | 38 | 37 | 55 | – |
| Borzhegy | 26 | 8 | 117 | – |
| Csapásiföldek | – | – | – | – |
| Dankhegydűlő | – | – | – | – |
| Diósvölgy | 21 | 5 | 1 | 4 |
| Dorogi út | 10 | 4 | – | – |
| Dunadűlő | – | – | – | – |
| Húsipari gazdaság | 71 | 21 | – | – |
| Kiskúria | 16 | 8 | 69 | 1 |
| Kőalja | 6 | 4 | 79 | – |
| Laposidűlő | – | – | – | – |
| Nixbrót | 6 | 2 | – | – |
| Pilismaróti út | – | – | – | – |
| Repülőtér | 10 | 4 | – | – |
| Sátorkőpuszta | 37 | 13 | – | – |
| Szentjánoskútidűlő | – | 1 | – | – |
| Szentkirályidunadűlő | 14 | 7 | 37 | – |
| Töltések közötti dűlő | – | – | – | – |
| Újföldekdűlő | 25 | 11 | 60 | 1 |
| Vaskapui menedékház | – | – | – | – |
| Világoshegy | 19 | 9 | 63 | – |
| Zsellérdűlő | 2 | 1 | 1 | – |
| Zsidódipatak | 3 | 2 | – | – |
Pontos kimutatások vannak a város korösszetételi, vallási és nemzetiség megoszlásáról és az ingázókról is. Összevetésként pár helyen feltüntettük az 1970-es adatsort is. Külön szerepel Pilisszentlélek, ami 1970-ben még önálló község volt.
A táblázatból kitűnik, hogy a városnak nyeresége van az ingázásból, többen dolgoznak és tanulnak itt, mint ahányan máshova járnak. (részletesebb adatok)
Korcsoport szerinti összetétel
| Életkor | Összesen | 0–4 | 5–9 | 10–14 | 15–19 | 20–24 | 25–29 |
| 2001 | 29 452 | 1 453 | 1 563 | 1 828 | 2 374 | 2 385 | 2 328 |
| 1970 | 26 969 | 1 977 | 1 642 | 2 087 | 2 521 | 2 176 | 2 160 |
| Psztlélek 1970 | 431 | 39 | 39 | 56 | 43 | 35 | 31 |
| Életkor | 30–34 | 35–39 | 40–44 | 45–49 | 50–54 | 55–59 |
| 2001 | 2 041 | 1 657 | 1 812 | 2 306 | 2 137 | 1 901 |
| 1970 | 1 656 | 1 725 | 1 893 | 1 915 | 1 236 | 1 684 |
| Psztlélek 1970 | 28 | 30 | 29 | 22 | 15 | 30 |
| Életkor | 60–64 | 65–69 | 70–74 | 75–79 | 80–84 | 85–X |
| 2001 | 1 504 | 1 300 | 1 114 | 931 | 447 | 371 |
| 1970 | 4 293 | |||||
| Psztlélek 1970 | 34 | |||||
Vallás és felekezet szerint (2001)
Katolikus együtt: 19622, Ebből rk.: 19365, gör kat: 257, "Orosz ortodox": 9, "Bolgár ortodox": 5, "Román ortodox": 1, "Többi ortodox": 4, Református: 2184, Evangélikus: 352, Baptista: 33, Adventista: 16, Többi protestáns: 88, Többi keresztény: 72, Izraelita: 10, Más istenhiten alapuló: 4, Az örök világtörvényt hirdető: 23, A felsoroltak közé nem tartozó: 2, "Egyházhoz, felekezethez nem tartozó": 3500, "Nem kíván válaszolni": 3307, "Ismeretlen, nincs válasz": 220
Nemzetiségi hovatartozás szerint (2001)
Magyar: 27 371, hazai kisebbséghez tartozó együtt: 1664, arab: 1, bolgár: 17, cigány, romani, beás: 695, görög: 14, horvát: 8, kínai: 1, lengyel: 35, modern héber, zsidó: 2, német: 425, örmény: 2, román 36, ruszin: 4, szerb: 3, szlovák: 391, szlovén, vend: 9, ukrán:25
Hány emeletes ház volt Esztergomban? Akit a legutolsó népszámlálás Esztergomra vonatkozó adatai érdekelnek, az keresgélhet a népszámlálás honlapján.
Viszonyításképp pár táblázat az 1970-es népszámlálás adataialapján:
Pár érdekes adat a város közműellátásáról, lakásállományról a huszadik században. Viszonyításképp ma az esztergomi lakásállomány több mint 12 ezres, 2001-ben 11 ezres, 1990-ben 10,5 ezres volt. (az adatok a korabeli közigazgatási területre vonatkoznak, azaz Pilisszentlélek nem tartozik bele.) látható, hogy ötven-hatvan év alatt a lakásállomány megduplázódott.
| Lakásállomány | Villany | Vízvezeték | Gáz | Wc | |
| 1949 | 5648 | 83,20% | 43,20% | - | 18,60% |
| 1960 | 6866 | 95,30% | 41,50% | 11,90% | 21,60% |
| 1970 | 8670 | 96,70% | 65,50% | 67,70% | 43,70% |
Na de mennyien laktak régen Esztergomban?
Az első modern kori népszámlálást 1869-ben tartották. Az 1869 és 2001 közötti időszakban a népesség az alábbiak szerint alakult. A számok itt is a mai, egyesített Esztergom területén élőket mutatják, annak ellenére, hogy 1895 előtt nem tartozott ide Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros, 1985 előtt pedig Pilisszentlélek. (1970-ig a jelenlévő összes népességet, utána a lakónépességet mutatja a táblázat)
| 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1920 | 1930 |
| 14 763 | 15 231 | 16 059 | 18 206 | 18 220 | 18 283 | 17 543 |
| 1941 | 1949 | 1960 | 1970 | 1980 | 1990 | 2001 |
| 22 537 | 20 363 | 23 459 | 27 367 | 30 870 | 29 841 | 29 452 |
Látható, hogy voltak hosszú időszakok a város huszadik századi történetében, amikor a népesség stagnált vagy egyenesen csökkent. A városnak közben vannak olyan területei, amik népességszámban töretlenül gyarapodnak. Ilyen Kertváros, aminek mai értelemben vett határain belül 1900-ban 700, 1920-ban 1923, 1949-ben 4000, 1970-ben, 4901, 1980-ban 5336 lakosa volt. 2001-re a népesség pedig 5765 főre növekedett. Hasonló helyzetben van Szamárhegy, Kerektó, Búbánatvölgy környéke, ahol a szavazásra jogosultak számából becsülve manapság körülbelül 1200 ember lakhat, illetve ugyanez a szám hangzott el a közelmúltban egy testületi ülésen, mikor a városrész csatornázásáról volt szó.
1895 előtt az elődtelepüléseken az alábbiak szerint alakult a népességszám:
| 1869 | 1880 | 1890 | |
| E. Sz. K. város | 8 780 | 8 932 | 9 349 |
| Szenttamás | 2 274 | 2 438 | 2 514 |
| Szentgyörgymező | 2 294 | 2 363 | 2 698 |
| Víziváros | 1 164 | 1 211 | 1 158 |
A 19. század közepén volt már egy időszak, amikor a négy települést egyesítették, de ez a széthúzás miatt nem volt tartós. Ez vezetett oda, hogy 1876-ban a XX. tc értelmében Esztergomot megfosztották törvényhatósági jogaitól, és betagolták a vármegye szervezetébe. A csekély népességű királyi városban ekkor kilencezren sem laktak, lélekszáma meg sem közelítette a törvényben előírt 15 ezret. A négy települést hiába egyesítették újra 1895-ben, a megnövekedett lakosságszám és hosszú évtizedekig tartó lobbi ellenére sem sikerült visszaszerezni a törvényhatóságot. (vö: megyei jogú városi törekvéseink 1990 után)
A népszámlálásoknak köszönhetően olyan adatok is ránk maradtak, mint a foglalkozásra társadalmi mobilitásra vonatkozó számsorok. Ezekből megtudhatjuk, hogy például 1910-ben a város lakosságának 28,2%-a más vármegyében született bevándorló volt. Ehhez képest 1958-ban Esztergom lakóinak 55,4%-a született csak a város belterületén, 10,8% Komárom megyében, 17,4% más megyében, 5% a fővárosban és 11,4% külföldön.
Természetesen a modern népszámlálásokat megelőző időszakról is van fogalmunk arról, hogy mennyien éltek Esztergomban. Fényes Elek1851-ben megjelent munkájában ezt írja:
"Népessége Esztergomnak 11,454 lélek. Ebből esik a városra 7352, Vizivárosra 812, Szent-Tamás mezővárosra 1594, Szent-György mezővárosra 1696 lakos."
A szerző 1867-ben már csak 10.045-re teszi a város lakosságát.
Az első magyarországi népszámlálás a II. Józsefáltal elrendelt, és 1784és 1787 közt tartott összeírás, melyben ezt találjuk Esztergomról és az elődtelepülésekről:
| település | jogállás | birtokos | házak | családok | jogi népesség | távol lévő | idegenek | tényleges |
| Esztergom Viziváros | v. | Esztergomi érsek | 87 | 127 | 538 | 19 | 49 | 568 |
| Szent György Mezeje | mv. | Esztergomi érsek | 280 | 386 | 1496 | 24 | 17 | 1489 |
| Szent Lélek | k. | Pesti pálosok | 33 | 45 | 215 | 9 | 1 | 207 |
| Szent Tamás | mv. | Esztergomi kpt. | 315 | 398 | 1440 | 43 | 58 | 1455 |
| Esztergom | v. | - | 772 | 1294 | 5313 | 146 | 235 | 5492 |
Dr. Lettrich Edit 1964-ben megjelent könyve, az Esztergom, a dorogi iparvidék városa egy kiváló városföldrajzi kutatás. A szerző az alábbi adatokat közli a fentieknél is korábbi időszakokra:
A fenti adatok tükrében érthető meg igazán, hogy milyen pusztítást végezhetett 1739-ben a pestis, ami a források szerint kilencszáz áldozatot szedett Esztergomban.
1701-ben alig laktak többen kétezernél a töröktől nem sokkal korábban visszafoglalt városban.
A bátrabbak még ennél is messzebbre mennek, és becslésekbe bocsátkoznak a középkori Esztergom lakosságszámát illetően. Szalay József 1878-ban megjelent Városaink a tizenharmadik században című könyvében 8-12.000 közöttire teszi a város lakosságát az Árpád-kor utolsó éveiben.
Azt, hogy mi az elmúlt tíz év mérlege népesség szempontjából, holnap teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Hogy újra a lélektani 30.000 fő fölé kerül-e Esztergom az egyre fogyó Magyarországon, vagy hogy egyáltalán pozitív lesz-e a népmozgalmi mérleg, az a következő cikkünkből kiderül.